Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

b. A várnagyok szerepe Pest megye igazgatásában A Duna kétparti vármegyének eredetileg nem volt királyi várszervezete, mert vára sem volt igazán. Pest castrum a római előzményeken, majd a fallal kerített Pest város nem töltötte be ezt a funkciót. Az ismeretlen építési idejű óbudai királyi-királynéi vár is teljesen más célra szolgált, uralkodói központ volt. A visegrádi Sibrik dombon feltárt római kori eredetű és feltételezetten a magyar középkorban is használatos ispáni székhelyről sem tudjuk, hogy rendelkezett-e várnépekkel. Valószínűleg nem. A tatárjárás után épült visegrádi fellegvár célja szerint egy újabb támadás elleni mentsvár volt főleg a nyulakszigeti apácák számára. A tatárjárás után a Pestújhegyen felépült vár, Budavár létrejötte pillanatában már ugyancsak tul volt azon a történelmi korszakon, amikor várnépeket kellett volna és lehetett volna rendelni alája. Mégis ezeknek a váraknak az ispánjai benyújtották "igényüket" az idők folyamán a Pest és Pilis megye fölötti ispáni joghatóságra többkevesebb elismeréssel és sikerrel. • A budai várnagy A budai későbbi Várhegyen faluszerű település létezett a tatárjárás előtt, mely feltételezhetően 1242-ben megsemmisült. (245) Ennek a falunak a nevét nem ismerjük. A jelenlegi budai Várhegyet 1247-1248-ban Novus Mons (Újhegy), Novus Mons Budensis (Budaujhegy), 1255-től Mons pestiensis, Castrum Pestiensi (Pesthegy, Pestvár), 1259-től Castrum Budense (Budavár), 1263-