Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

egy-két fontos ügynél meg is jelent és azután berekesztette a két megye gyűlését. Zsigmond király nádorainál már előfordult, hogy 6-8 évig, sőt 11 évig (1394-1405 között) nem tartottak megyegyűléseket a megyék többségében. Ez a jelenség nemcsak a nádorok munkájának a megnövekedésével függött össze, hanem azzal is, hogy a megyegyűlések hatalmas terhet róttak a nemességre, ezen keresztül a népességre. Hédervári Lőrinc nádor 1437-ben már nem az összes megye számára kapott királyi mandátumot, hanem csakis Hont és Nógrád megyére. Az 1447. évi 12. tc. szerint pedig Hunyadi János kormányzó már csak ott hirdethetett generális congregatiot, ahol a megye kérte. Ennek a törvénycikknek az ismeretében figyelemre méltó, hogy Pest és Pilis megye kérte azt, hogy Hunyadi János kormányzó vegye át Budát, amelyet haláláig Hédervári Lőrinc nádor őrzött. (242) Mátyás király 1464. évi 21. tc. szerint megint elrendelte, hogy a nádor köteles a régi szokás szerint a köztörvényszéket megtartani. A megyék legnagyobb többsége 1467-ben már inkább váltságdíjat, sőt 1473-ban adót, telkenként 75 dénárt fizetett a közgyűlések megtartása alóli mentesség fejében. (243) Ezeknek az ismeretében Mátyás király által "tartott" 1467. évi többhónapos Pest és Pilis megyei együttes közgyűlés, már nem olyan fényes, mint ahogy az a romantikus történetírásban feltűnik. Ezután a "kimerítő" congregatio után, amelynek megtartását nyilván nem merték megtagadni a királynak, nem is találkozunk Pest megyei közgyűléssel. Remélhetőleg ez a jelenség nem a források hiánya miatt állt elő. Soha többet nem mentek vissza ezután Szenterzsébetfalvára közgyűlést tartarii,