Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)
Dönti Peti bandája
hetetlen, hogy mire kellett nekik az a sok készpénz, mikor sehol nem fizettek semmiért. A szokásosak (pénz, ékszerek, ezüstnemű, óra) begyűjtése után az udvaron a kocsissal befogatták Steiner négy lovát egy kocsiba, és a rablott ingóságokat felrakva elkocsiztak. Hogy ne kelljen a kocsival bajlódni, magukkal vitték a kocsist. A bőszéri tó alsó végénél a lovakat próbálgatták, majd kettőt visszaküldték, a többivel elhajtottak. A teljes kár másfél ezer forint volt. A betyárok ily mérhetetlen elszemtelenedése különféle lépésre sarkallta a vármegye vezetését. A főispáni helytartó utasította a jászkun kerületi hatóságokat a hozzájuk tartozó lajosi és kerekegyházi puszták ellenőrzésére, a pesti, a solti és a kecskeméti járásokban pedig március 6-tól összehangolt cirkálás t rendelt el. Ugyancsak a csendbiztosok eredményesebb munkáját sürgette az alispán Kármán főszolgabíróhoz írt levelében 1862. február 24-én. 22 Nehezményezte, hogy a betyárok Újhartyánban világos reggel, Dabason pedig a falu közepén (Bereczkynél) este 7-kor követték el a rablásaikat, ráadásul ez utóbbi helyen ugyanabban az időben tíz pusztázó hadnagy is tartózkodott a faluban. A hadnagyokat az a Krizsán alcsendbiztos vezette, akiről az a hír járta, hogy Döntit harmadmagával a lajosi pusztán egyszer felfedezte, de nem merte elfogni, pedig hat pusztázó hadnagy volt vele. Az alispán utasította a főszolgabírót, hogy személyesen is járja a saját járását, s ha nem érnek el eredményt, akkor jelentse, hogy katonai erőt lehessen kérni. Dönti és barátai a rablott értékekkel boldog békében éldegélhettek volna, de nem így történt. Szeged város kapitányi hivatalának egyik jelentése 23 mellé egy tényvázlatot csatoltak, mely szerint Kistelekre 1862. február 27-én este egy hullát vittek, melyet két juhász a csengelei pusztán a baromkútban talált. A holttest csizma és sapka nélkül, de teljes ruházatban volt. Lábára egy homokkal töltött zsákot kötöttek, hogy elmerüljön a kútban. Néhány napja lehetett már a vízben. Iratot, pénzt nem találtak nála. Kistelekre szállítása után azonban gondosabban megvizsgálták a ruháját, s a nadrágjának egy rejtett belső zsebében egy kis acélerszényt-találtak, melyben 1 szász ezüsttallér, 2 ezüst húszas, 22 darab 6-os, 1 régi ezüst 3 kr-os, 1 új osztrák 5 kr-os, 1 arany pecsétgyűrű, 2 arany karikagyűrű volt. Fekete posztómellényéről gondosan levagdosták a gombokat (valószínűleg ezüstből voltak). A kútból előkerült tetem Dönti Péteré volt. Nézeteltérésbe került saját bandájával, s ennek kövekeztében belevágták a marhaitatóba. Előtte mindenétől megfosztották, de nagy izgalmukban a rejtett belső zsebet nem találták meg. Az erős testi felépítésű Dönti keményen küzdhetett az életéért, sokáig viaskodhatott, de támadói kegyetlenül elbántak vele. Erről tanúskodik a tetem állapota. Orra, miként az egész feje, össze volt zúzva, mindkét 22 77/1862. A Pesti járás monori kerületének közig. ir. (IV. 291-b.) 23 U. o. A tényvázlat kelte: 1862. február 28.
