Szabó Imre: Az iskolák államosítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 16. (Budapest, 1988)

I. A DEMOKRATIKUS ÉS EGYSÉGES KÖZOKTATÁSÜGY MEGTEREMTÉSE (1944-1948) - 4. Az iskolák államosításának napirendre kerülése

nos iskolák kialakítását. A szervezeti tagoltságot szemlélteti az 1947-48. tanévi iskolai statisztika, amely a következő adatokat tartalmazza: 1. Iskolafajok: népiskola, általános iskola, polgá­ri iskola, gimnázium, líceum, tanító- és ta­nítónőképző intézet, kisdedóvónőképző intézet 2. Jellege: állami, községi, felekezeti (római kato­likus, görög katolikus, egyesült római és gö­rög katolikus, református, evangélikus, egye­sült protestáns, unitárius, görögkeleti, iz­raelita) érdekeltségi (egyesületi, társulati, magán) 3. Neme: fiú, leány, fiú és leány 4. A tanítás nyelve szerint: magyar, magyar-szlo­vák, magyar-román, stb. (A kiemelés tőlem.Sz.I.) Ebből is látható, hogy hazánkban 14 f é­1 e jellegű és fenntartású Iskola működött. Az alsófokú oktatási intézmények kéthar­mada, a középfokúaknak pedig fele volt a különböző egyházak kezében, bár ezek fenntartá­si költségét túlnyomórészt ekkor már az ál­lam viselte . (56) A tanügyigazgatás szervezete is bonyolult volt. Az országot 8 tankerületre osz­tották fel. A tankerületi főigazgatóságokhoz tartoztak a népoktatási kerületek tanfelügyelői hivatalai (amelyekből 27 volt) és a középisko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom