Szabó Imre: Az iskolák államosítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 16. (Budapest, 1988)

I. A DEMOKRATIKUS ÉS EGYSÉGES KÖZOKTATÁSÜGY MEGTEREMTÉSE (1944-1948) - 1. PPSK vármegye helyzete a felszabaduláskor

Az MKP szervezetei lettek a falvakban a dolgozó parasztság évszázados álmának valóraváltói, az agrárforradalommal felérő földreform megvalósításának vezető erői. A Földigénylő Bizottságok elnökei, tagjai nagy számban kommunisták voltak. A megyében a földreform végrehajtása során összesen I0.317 földbirtokot vettek igénybe, amelyek területe 583.9oo katasztrális hold volt. Ösz-' szesen 65.2oo személy kapott juttatott földet, közülük 27.2oo ivolt a mezőgazdasági munkások, 21.4oo a törpebirtokosok és I0.600 a gazdasági cselédek száma Pest megyében. (17) A kommunista párt volt a kezdeményezője a föld megvédéséért vívott harcnak is. Amikor 1945 végén a reakció támadást indított az elért demokratikus vívmányok ellen, az MKP adta ki a "Földet vissza nem adunk!" jelszót. A megye lakossága büszkén őrzi annak emlékét, hogy 1946 tavaszán a kibontakozó, széles baloldali tömegmozgalom első lépéseit a ceglédi újgazdák tették meg, amikor a párt vezetésével 1946. január 15-én küldöttséget menesztettek Pestre, földjük megvédését követelve. (18) A kommunista párt tűzte ki az ország újjáépítésének programját. Felhívására megyénkben is szép eredmények születtek. A vármegye