Szabó Imre: Az iskolák államosítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 16. (Budapest, 1988)

I. A DEMOKRATIKUS ÉS EGYSÉGES KÖZOKTATÁSÜGY MEGTEREMTÉSE (1944-1948) - 1. PPSK vármegye helyzete a felszabaduláskor

táp területül szolgált. Az iskolák és községházák katonai parancsnokságok és kórházak voltak. A fővárost körülölelő megye területén a Vörös Hadsereg egységei súlyos harcokat vívtak és nagy emberáldozatok árán kényszerítették visszavonulásra az ellenséget. (Lásd az Ajánló bibliográfiában G.Sz.Csebotarjov és J.A.Szadovszkij memoárját.) A hosszantartó küzdelem eredményeként 1944. december 22-én a 3. Ukrán Front csapatai elérték Érd vonalát, felszabadították Nagytétényt, Diósdot, Törökbálintot, Tinnyét. Létrejött az összeköttetés a Duna másik partján lévő szovjet csapatokkal és ezzel bezárult Budapest körül az a gyűrű, amely l8o ezer főből álló ellenséges haderőt fogott vasmarokba. (13) 1944. december 29-én már Leányfalu, Tahitótfalu, Dunabogdány, Visegrád is felszabadult, de még tartott a háború a Pest környéki településeken. 1945. január lo-én szabad lett Újpest, Rákospalota és Pestújhely. Végül Pest január 18-i és Buda február 13-i felszabadulásával ért véget a háború a megyében. Ezzel lehetővé vált, hogy a romok között szenvedő nép megkezdhesse az újjáépítést és saját sorsának formálását. A háború az országnak és a megyének is