Szabó Imre: Az iskolák államosítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 16. (Budapest, 1988)

III. AZ ÁLLAMOSÍTÁS JELENTŐSÉGE KÖZOKTATÁSUNKBAN

ott a tanárok szakrendszerben oktathattak, másutt viszont azt nem lehetett bevezetni az államosításig és az egységesítésig. - Valamennyi pedagógus állami státuszba került, ezáltal megszűnt a volt felekezeti nevelők megalázó helyzete: az iskolaszék és a papok hatalmának eltűrése a tanítóválasztásban, a helyhezkötöttségben, a házasságkötésben, a válás megtiltásában, a fegyelmi eljárásban, az áthelyezésben ; a társadalmi-és magánélet egyéb területein párt- és egyesületi tagság, szolgálati lakás, földhasználat, félárú vasúti igazolvány, stb. biztosításában. (Bár 48 napos évi szabadságukat hosszú ideig nem élvezhették zavartalanul, az utóbbi harminc évben ez is megoldódott. Sz.I.) - Jövedelmüket tekintve sem okozott gondot a kántori és a tanítói helyi javadalmak megszűnése. Ugyanis törzsfizetésükön felül területi pótlékban, túlóradíjban, egyéb pótlékban (igazgatói, vezetőtanítói, nagylétszámú osztályvezetői) részesülhettek. A dolgozók esti iskolájának és a napközi otthonoknak megszervezésével túlóradíjuk emelkedett. (Később pedagógus illetményföldet is kaphattak. Sz.I.) Többen anyagilag is jobb helyzetbekerültek,