Szabó Imre: Az iskolák államosítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 16. (Budapest, 1988)

II. AZ ISKOLÁK ÁLLAMOSÍTÁSÁÉRT FOLYTATOTT HARC GYŐZELME (1948) - 2. A közvélemény fellépése és az egyház ellenállása

is. Pl. "A más vallású, vagy más iskolatípusban tanítók között a tegeződés is csak szórványosan fordult elő. (111.Pataki Gy. ) A jövedelmek tekintetében is nagy különbség volt köztük. Pl. Kisorosziban 2o % volt az államsegély, 80 % a felekezeti fizetés, ám ez a járandóság gyakran elmaradt. "A vasárnapi litánia után a plébános a kántor-tanító kezébe adta az egyházi adókönyvet, aki két egyháztanácsi taggal elindult a hátralékot beszedni. A pénz elosztását a plébános végezte eképpen: Ez az egyházé, ez a plébánosé, ez a harangozóé, a tanítónak majd a jövő hónapban..." (lll.Mojzes) "Amíg sok faluban a szegényes felszerelésű osztatlan vagy részben osztott iskolában 80loo gyereket tanított egy nevelő, addig Cegléd városában a református felekezeti iskolai tanítók már osztott osztályokban tanítottak és 21 közül 8 fő un. földes állású tanító jövedelme az országban a legjobbak között volt."(111. Támadi) A korabeli állapotokról nyilatkozott L.E. ny.iskolafelügyelő a Cegléd c. újságnak. "A kökönyi négy tanerős felekezeti iskolában 163 gyermek van az I. osztályban. Sok köztük a bukott tanuló. Aki 1Q5