Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 15. (Budapest, 1989)

I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - 3. A pecsétek használata - b. Idegen /régi községi/ pecsét használata

községi pecsétet használja, bár az SZDP helyi szervezetének 3 8 pecsétje ismert, a rendelkezésére állt. A felsorolt községek és a többiek, amelyek a két forradalom idején nem szerezték be az uj időket kifejező pecsétjeiket, természetesen nem tartoztak a forradalmak iránt különösen lelkesedő települések közé. Sőt egy részletesebb elemzés a pecsétek területi elterjedéséről, illetve használatba vételük idejéről, némileg kirajzolná az 1919. jun. 18-án a Kalocsa környéki falvakban kitört ellenforradalom területét. A földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége helyi cso portjainak bélyegzőit használja Galgamácsán 1919. máj. 7-én a tanácselnök, Kecelen 1919. máj. 8-án a "közs. direkt, elnök Kókán 1919. máj. 19-én a munkástanács elnöke, Mogyoródon 1919 máj. 2-án a direktórium, Dunaszentbenedeken 1919. máj. 12-én a "gazda direktor", az "elnök direktor" és az "alelnök direktor". Az MSZP pecsétjét 1919. ápr. 15-én a pilisszentlászlói munkástanács elnöke használja, a munkástanács saját bélyegző39 jenek lenyomatait 1919. máj. 20-tól ismerjük. A példák még hosszan sorolhatók. Előfordul "idegen" helyiség használata is. Különös, hogy a pomázi járás direktóriuma jegyzőkönyvet vett fel 1919. jun. 30-án a "főszolgabírói hivatal

"-ban, illetve a "pomázi járás főszolgabírói irodájában", ahogy saját maguk megadják a hei 4. 40 lyet. Az uj községek alakulásakor természetesen r\em állt rendel kezesre még ennyire se megfelelő pecsét azonnal, kénytelenek voltak olyan idegen pecsétet használni, amelyik valamilyen mó don mégis kötődött az önállósuló területhez. Alberti községtől 1919. ápr. 3-án vált el Dánszentmiklós puszta, ekkoriban a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége Dánosi Helyi41 csoportja bélyegzőjét használta az uj község. Erdőváros 300 lakosának nevében kb. 50 aláirással kérvényt nyújtottak be 1919. máj. 18-án a Veresegyháztól való elválás és önálló község létrehozása érdekében. Az iraton már az 1919. márc. 21-én egyesült két munkáspárt, uj nevén Magyar országi Szocialista Párt erdővárosi helyi szervezetének pecsétje látható. Az önállóság elnyerése érdekében 1919. márci-