Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 15. (Budapest, 1989)

I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - 1. A közigazgatási keretek és változásaik

A hóditó román királyi hadsereg 1919. ápr. 30-án felzárkózott a Tisza vonalára és ott megállt, mert nyugaton elérte hóditó szándékának és terveinek végső határát, a Tiszát. Ettől az időponttól számitva délről és keletről ellenséges hadseregek vették körül a tulajdonképpeni PPSKk vármegyét. A vármegyéjükből, városaikból a megszállók által elűzött tanácsok, direktóriumok PPSKk vm. szomszédságába, illetve szélterületére szorultak. A kiskunfélegyházi járás műszaki mérnökbiztosa jelentette 1919. máj. 31-én Pest megye direktóriumának, hogy "Csólyos felső végén szegedi fegyveresek a mult héten végzett és félig rendbe hozott csatornát betömték és elöntötték nagyobb területet, a héten egy ujabb lefolyást készit tettem a Dorozsmán tartózkodó Csanád megyei közp. Direktórium belegyezésével."

1 Ekkor Csanád megye direktóriuma tehát Dorozsmán székelt, meglehetősen közel az ellenforradalmi központtá szerveződő Szegedhez. Csongrád megye központi direktóriuma a Tanácsköztársaság kikiáltása után Szentesen működött április végéig együtt a városi direktóriummal, majd a román megszállás után Csongrádra húzódott. A szegedi városi direktórium, ugy látszik, a központi direktóriumtól függetlenül végezte a munkáját. Szegeden a francia katonaság 1919. márc. 12-én szállta meg a középületeket; a francia kormányzó márc. 26-án memorandumban felszólította a városi direktóriumot, hogy a fegyvereket szolgáltassa be és a Tanácsköztársasággal szakitsa meg a kapcsolatot. Szeged város direktóriuma a Hadügyi Népbiztosság utasítására a következő napon a munkásság és a katonaság egy részével együtt a fegyvereket Kistelekre szállíttatta és a Ta2 nácsköztársaság területére költözött. PPSKk vármegye déli részén 1918-1919-ben a közigazgatási határok módosítására nem került sor. Acsády Aladár a kalocsai járás "mérnökmegbizottja" javasolta ugyan 1919. jun. 12-én, hogy Szeremle, Bajaszentiván, Érsekcsanád, Sükösd, Nemesnádudvar, Hajós és Császártöltés községeket csatolják át a kalocsai járáshoz a kiskőrösiből, de hogy ezt a javaslatot vég3 rehajtották volna, arra nézve nincsenek adataink. Ugyancsak ekkor javasolta azt is, hogy Páhi pusztát a kiskőrösi járás-