Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

V. A kézirat elkészítése: módszertani alapelvek, periodizáció és nyomdai előkészítés

akban PNEKU Rt. alapsz.) A kézirat szöveges részében a közölt forrásnál arab számot (ez lesz a hivatkozási szám!) - az ismertetett források sorrendjébeni sorszámokat - irunk, majd ezt a sorszámot a jegyzetapparátusban megismételve, megadjuk a forrás lelőhelyét és jelzetét, illetve könyv esetében hasonló eljárást követve, a szerző nevét, a kötet cimét és az oldalszámot. A kézirat végén tesszük közzé a mondanivalónkat szinesitő és gazdagabbá tevő táblázatokat és grafikonokat, képes ábrázolásokat, (az üzem életében fontos szerepet játszott személyek, a gyárépület stb. fényképét, alaprajzot, tervdokumentációt, fontosabb iratok másolatait), névsorokat (főbb tisztségviselők, kitüntetett dolgozók, törzsgárda tagok stb.), illetve a kiadvány használatát elősegítő mutatókat (hely, vállalat- és intézménynév, személynév, tárgymutató), a felhasznált jjzakirjpdaj^ a szövegben és a jegyzetapparátusban alkalmazott rövidítések feloldását, idegennyelvü tartalmi kivonatot és a tartalomjegyzéket. A kéziratot legalább három példányban gépeltessük le (2-es sortávolság, egy sorban 60 leütés vagy betűhely = 60 M

n", 29 soros oldal, 1 szerzői ív = 40.000 "n" = 23 oldal), majd a kiadó, illetve a szerkesztő gondoskodik a kézirat lektoráltatásáról és a kiadvány engedélyeztetéséről a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságánál. Ezután a technikai szerkesztést végzi el a kiadó, majd eljuttatja a kéziratot a nyomdába, ahonnét már könyv formájában kerül vissza az olvasók kezébe. 116