Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

V. A kézirat elkészítése: módszertani alapelvek, periodizáció és nyomdai előkészítés

akban PNEKU Rt. alapsz.) A kézirat szöveges részében a közölt forrásnál arab számot (ez lesz a hivatkozási szám!) - az ismertetett források sorrendjébeni sorszámokat - irunk, majd ezt a sorszámot a jegyzetapparátusban meg­ismételve, megadjuk a forrás lelőhelyét és jelzetét, illetve könyv ese­tében hasonló eljárást követve, a szerző nevét, a kötet cimét és az oldalszámot. A kézirat végén tesszük közzé a mondanivalónkat szinesitő és gazdagabbá tevő táblázatokat és grafikonokat, képes ábrázolásokat, (az üzem életében fontos szerepet játszott személyek, a gyárépület stb. fényképét, alaprajzot, tervdokumentációt, fontosabb iratok máso­latait), névsorokat (főbb tisztségviselők, kitüntetett dolgozók, törzs­gárda tagok stb.), illetve a kiadvány használatát elősegítő mutatókat (hely, vállalat- és intézménynév, személynév, tárgymutató), a fel­használt jjzakirjpdaj^ a szövegben és a jegyzet­apparátusban alkalmazott rövidítések feloldását, idegennyelvü tartalmi kivonatot és a tartalomjegyzéket. A kéziratot legalább három példányban gépeltessük le (2-es sortávolság, egy sorban 60 leütés vagy betűhely = 60 M n", 29 soros oldal, 1 szerzői ív = 40.000 "n" = 23 oldal), majd a kiadó, illetve a szerkesztő gondoskodik a kézirat lektoráltatásáról és a kiadvány engedélyeztetéséről a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságá­nál. Ezután a technikai szerkesztést végzi el a kiadó, majd eljut­tatja a kéziratot a nyomdába, ahonnét már könyv formájában kerül vissza az olvasók kezébe. 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom