Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

III. Források és kutatási feladatok a témakörök tükrében - A kapitalizmus kora - 11. A munkások mozgalmai

Az írott források közül számításba keLl vennünk a személyiséget előtérbe állító memoárt, mely az események lezajlása után, utólag készül, s a szerző általában önmaga cselekedeteit kívánja igazolni, valamint a szubjektivebb naplót, melyben a naplóiró az eseményekkel egyidőben, illetve rövid idő elteltével rögzíti benyomásait, irja le gondolatait és érzéseit. Mindkét esetben nagy gonddal, kritikusan kell ellenőriznünk a leirt tényeket. Az Íratlan, szóbeli források közül kiemelkedik a visszaemlékezés, melyet már kutatómunkánk megkezdése előtt rögzítettek mások, illetve melyet nekünk kell riport formájában elkészítenünk. Az alábbiakban ismertetjük a visszaemlékezés rögzítésének egyik útját, a riport készítésének menetét. A riport készítésének megkezdése előtt tanulmányozzuk a történelmi korszakot és a helytörténeti, vállalattörténeti eseményeket, ismerjük meg a visszaemlékező személyét (egykori beosztása, megbízatásai, személyi és családi adatai) és végül készítsünk vázlatot a riportban felteendő kérdésekről. A visszaemlékezés rögzítése riport formájában történjen meg, igy személyesebb kapcsolatot tudunk kialakítani a riportalannyal, illetve a beszélgetés folyamán rá tudunk kérdezni a homályban maradt részletekre, az események pontosabb körvonalazására. A felvétel magnószalagra történhet, vagy gyorsírással jegyezhetjük le az elmondottakat, s mindkét esetben írjuk le később a szöveget, melyet elolvastatunk és hitelesittetünk a visszaemlékezővel. Csak akkor ér-