Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

III. Források és kutatási feladatok a témakörök tükrében - A kapitalizmus kora - 9. Az üzleti eredmények elszámolása

reteket követel meg a kutatótól és nem utolsósorban jó megfigyelőképességet. Az üzleti eredmények megfigyelését, mérését, összegzését és elemzését, egyszóval a számvitelt a vállalatok könyveloségei végezték. Részletesebben nézve, a könyvelési osztályok (főkönyvelőség, üzemgazdasági osztály) készítették a pénzügyi előirányzatokat, végezték a rentabilitációs számításokat, számolták el a termelési és a beruházási költségeket, a bevételeket és a kiadásokat, állították össze a mérleget. Vizsgálódásunk célja itt az, hogy felmérjük a cég működésének eredményességét, vagy eredménytelenségét, tehát azt, hogy kifizetődő volt-e az üzlet, és mik voltak az eredmények alakulásában közrejátszó okok. Az eredményesség, a nyereség alakuLását tükröző legfontosabb forrás a mérleg, mellyel érdemes egy kicsit részletesebben fog La LkozTOmk. A tőkés vállalatok általában 2-3 féle mérleget készítettek. A nyilvános (extern) mérleget nyomtatott formában közzétették a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, ezek szerepelnek a kompaszokban, a különféle szaklapokban és közlönyökben. Közölték bennük az igazgatósági és a felügyelőbizottsági jelentést, a mérleg-számlát, valamint a nyereség-veszteség számlát. Ezek az adatok azonban nem mutatták a vállalat valódi helyzetét, hiszen általában csökkentett nyereségadatokat ismertettek, illetve ellenkező esetben a vállalat vesz-