Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)
III. Források és kutatási feladatok a témakörök tükrében - A kapitalizmus kora - 3. A vállalatalapítás
A vállalkozó plasztikus portréjának elkészítéséhez felhasználhatjuk a családi le vél tára k anyagát, meiyek általában jól tükrözik a családi kapcsolatok és ezzel együtt a tó'kés vagyon változásait. A családi levéltárak anyagát nagyobbrészt a Magyar Országos és a Fővárosi Levéltár; kisebb terjedelemben és általában töredékesen a megyei levéltárak őrzik. Természetesen értékelnünk kell a gyáriparos ipartörténetben játszott szerepét, a hely és az országos gazdasági-társadalmi életben betöltött helyét. A vállalkozás megindításának első Lépéseként a vállalkozó bejelentette gyáralapitási szándékát a település hovatartozása szerinti I. fokú iparhatóságnál. Ez a községekben a járási főszolgabír ó, városokban a t anács , ilLetve a polgármester; a törvényhatósági jogú városokban a rendőrkapitány volt. Fellebbezés esetén másodfokon az alispán, harmadfokon az illetékes mi niszter (1889-ig Földművelés-, ipar és kereskedelemügyi Minisztérium, ezután Kereskedelmi Minisztérium, 1935-tőL külön iparügyi Minisztérium és Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium) döntött. Az ipar-, az építési és az üzembehelyezési engedélyt az elsőfokú iparhatóság adta meg, ugyanakkor a település biztosította a telepheLyhez szükséges telket, esetLeg épületet. Az ipartelepítés egyéb feltételeinek biztosítására (pl. áram-- és vízszolgáltatás, közlekedési utak használata stb. ) pedig külön gyáralapitási szerződést kötött az üzem és a település. Ezt az alispán is felülvizsgálta Vagyonfelügyeleti szempontból, pl. ha a város tulajdonában levő telket adott át a város gyár létesítésére.
