Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

III. Források és kutatási feladatok a témakörök tükrében - 1. Előzmények: a céhes és manufakturális ipar

talizmus időszaka miben és mennyiben volt a később kialakult gyáripar alapja, milyen kapcsolat volt a kézművesipar és a kifejlődött gyáripar között? Megfigyelhető-e a folyamatosság a fejlődésben? Az előzmények feltárásához hozzásegíthetnek bennünket a következő kiadványok, Eperjessy Géza: A Pest megyei céhes ipar 1686-1872. In: Pest megye múltjából I. (Bp. 1965), Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686-1848 (Bp. 1967). Ez utóbbi is sok Pest megyei vonatkozású adatot tartalmaz. Az ipar kialakulásában fontos szerepet játszó kereskedelmi központok történetével foglalkozik Bácskai Vera és Nagy Lajos a Piackörzetek, piac központok és városok Magyarországon 1828-ban c. könyvében (Bp. 1984). Haszonnal forgatható még Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon (Bp. 1913), Tolnai György; A ma nufaktúra-ipar pusztulása és a függő tőkés fejlődés kezdetei Magyar országon 1850-1867 (Bp. 1980) c. könyve és Tóth Béla: Magyar tí már s ágok bőrgyárakká alakulásának folyamata 1848-1918 c. tanulmánya (Technikatörténeti Szemle 1982/13. ) Szerencsés esetben találhatunk helytörténeti kiadványt is. Itt két példát emÜtünk. Balogh Sándor; Adatok Nagy-Abony mezőváros XVin. századi iparának történetéhez (Abony, 1970) és Vastagh Gábor; A szokolyahutai vasgyártás története (Dunakanyar Tájékoztató 1966/2. ) c. tanulmányát. Ugy véljük, levéltári alapkutatást nem szükséges végezni e témakörben. Mégis, a teljesség kedvéért megemlítünk még egy forráskiadványt, mely a magyarországi céhiratokat ismerteti LelőheLyeik szerint, 4 6