Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

II. Témaválasztás, a források számbavétele és tájékozódás a szakirodalomban - 4. Bibliográfiák, lexikonok, történeti szakirodalom

A bibliográfiák alapján célszerű egy saját könyvjegyzéket összeállitani, melyben a könyvek bibliográfiai adatait (szerző, cim, kiadás helye és éve, oldalak száma, esetleg a kiadó megnevezése) szerepeltetjük, amit aztán mindig kiegészíthetünk. LEXIKONOK A lexikonok közül csak a Legfontosabbakat említjük. A szemléletükben már elavult általános Pallas és -Révai nagyLexikonok a korabeli időszakra vonatkozóan nyújtanak gazdag ismeretanyagot, az elsőként említett pedig a szakirodalmat is közli az egyes cimszóknál. Az Uj M agy ar Lex ik on nem tul korszerű, gyakran hiányos ismereteket közöl, adatait ki kell egészítenünk. A szaklexikonok közül említésre méltó a Közgazdasági lexikon (Bp. 1898-1901.), Közgazdasági enciklopédia (Bp. 1929), Közgazdasági kisLexikon (Bp. 1972), Műszaki Lexikon (Bp. 1970-1974.), Nyomdaipari enciklopédia (Bp. 1977), Révai kereskedelmi, pénzügyi és ipari Lexikona (Bp. 1929-1931), Technikai Lexikon (Bp. 1928), Uj találmányok és felfedezések Lexikona (Bp. 1947), Vállalatgazdasági Lexikon (Bp. 1966), Munkásmozgalomtörténeti Lexikon (Bp. 1976). A jeLentős személyiségekre vonatkozó adatokat az életrajzi lexi konok szolgáltatják: Magyar zsidó Lexikon (Bp. 1929), Migyar társadalom lexikonja (Bp. 1930), Ki kicsoda? Kortársak Lexikona (Bp. 1937), Magyar életrajzi lexikon (Bp. 1981-1982), Ki kicsoda? (Bp. 1977).