Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

I. Bevezetés - 2. Az üzemtörténetírás tárgya és feladata

E kötet címében is és mindenhol a szövegben "üzem"-ről irunk, pedig igazán egy vállalatnál, gyárban (gyáregységben) és annak egy üzemében (üzemegységében) dolgozó tudná megmondani a Legjobban, mennyire különböző tartalommal birnak a fenti fogalmak. A magyar történeti szakirodalomban az "üzemtörténet" kifejezés honosodott meg. Természetesen ennek is megvan az oka. A külföldön elterjedt vállalkozás- vagy vállalattörténet szélesebb területet ölel fel: foglalkozik a (anya) vállalat és a hozzá üzleti alapon kapcsolódó hitelintézetek, kereskedelmi, közlekedési és egyéb vállalatok történetével is. Nálunk ilyen nagyarányú feLdolgozások nemigen készültek; a kutatómunka csak egy-egy gyár, üzem történetének a feltárására korlátozódott. Mégis, ha "üzemtörténetről" beszélünk, inkább szélesebb értelemben szoktuk használni ezt a fogalmat, megközeütve a "vállalattörténet" tartaLmát. A vállalat a gazdaság olyan szervezeti egysége, mely önáLló jogi szeméLyként foLytat gazdálkodó, pénzügyi és kereskedelmi tevékenységet, s ezzel a társadalmi-gazdasági élet egy meghatározott részét képezi. Működésében minden oLyan folyamat megjelenik, meLy az áru létrehozásától az eladásig terjed. A vállaLat egy vagy több gyárból, gyáregységből áll. A gyár a vállalat termelési és társadalmi szervezete, melynek aLkotórészei a társadalmi rendszer által meghatározott emberi közösség és a technikai apparátus. Az üzem a vállalattól, a gyártól területileg, vagy a gyártás szempontjából elhatárolódó egység, mely kész vagy félkész terméke