Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

IV. A kutatómunka a gyakorlatban: vázlatkészítés, forráskritika és cédulázás

ÍV. A vállalat története a felszabadulás után A Kühne gyár története 1945-től az üzem államosításáig Az államosítás és a hároméves terv eredményei Az első ötéves terv időszaka A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Története az 1955-1966. években A száztizedik esztendő rövid története A források elemzésében, megfejtésében nagy szerepet játszik a kutató személyisége, felkészültsége, a témáról szerzett előzetes ismeretei. Ugyanakkor eleve rendelkeznie kell bizonyos a kutatás irányával kapcsolatos előzetes elképzeléssel és feltevésekkel (prekoncepcióval), pl. a munka tartalmát, a feldolgozandó részterületeket, kérdéscsoportokat illetően. Az újkori gazdasági források elemzése során is felmerül - gondoljunk pl. egy "belső használatra" szánt "ceruzás" mérlegre - a forráskritika alapkérdése, hogy "Cui prodest?", kinek használ, kinek az érdekében jött létre a forrás? Ezért fel kell tárnunk a keletkezésében rejlő emberi szándékot, azt az összefüggést, mely a forrás és létrehozásának körülményei között fennáll. Vagyis előző példánknál maradva: vajon a belső használatra szánt mérleg ugyanazon adatokat tartalmazza-e, mint egy felügyeleti hatóságnak, az adóhatóságoknak vagy a nyilvánosságnak készített mérleg? Ha van különbség a kettő' közt, annak mi az oka? Természetesen különböző, egymásnak ellentmondó, a képbe nem illő adatokat nem szabad elvetni, hanem meg kell fejteni az eltérés okát és a bennük rejlő valóságot.