Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - b. 1868-tól 1945-ig

gimnáziumokat kezdetben csak fiútanulók látogathatták, az első leánygimnáziumok a 20, század elején kezdték meg működésüket az országban. Fenntartásuk, illetve felügyeletük rendje megegyezett azzal, amit az elemi népiskoláknál már részletesen kifejtettünk. Ez 1949-ig nem is változott. Szólni kell még a polgári iskolákról, mint a kapitalizmus-kori Magyarország jellemző iskolatípusáról. Eredetileg (1868: XXXVm. tc. ) 6 osztályosra tervezték, később 4 osztályossá vált, célja volt középfokon gyakorlati ismereteket nyújtani, elsősorban a jobb módú középréteg gyermekei számára. A polgári iskola befejezett, de továbbtanulásra is alkalmat nyújtó iskolatípus lett, amely fokozatosan, 1949-re szűnt meg. A szakirányú középfokú képzés is megindult a 19. század végi Magyarországon. Az 1872. évi ipartörvény, majd az 1884. évi XVJJ. tc. intézkedett tanonciskolák állításáról. (Ennek előtte szervezett iparosképzés a céhekben folyt. ) Az emiitett törvények nyomán létrejött hazai iparoktatás korszerű volt ugyan, de az iparostanoncok legtöbbje kisiparosnál és nem állami iskolában szerzett szakmai ismereteket, mert ilyenek nagyon kis számban működtek az országban. Történetük kutatása ezért sem tartozik a könnyű feladatok közé, hiszen nagyon kevés primer forrásanyag került levéltárunkba. Ezek a Pest Megyei Levéltár fondjegyzekében (a többi elemi, polgári és gimnáziumi iratokkal együtt) a VIJJ. fondfőcsoportban, a tanintézetek között találhatók.