Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - b. 1868-tól 1945-ig

Alapvetően fontos források, mert az iskola tanulmányi, szellemi és erkölcsi életéről, fegyelmi helyzetéről adnak képet. Megismerhetjük a tantestület összetételét, működését, a felettes szervek utasításai végrehajtásának módozatait, az iskola szervezetét és az ott alkalmazott nevelési-oktatási módszereket is. Közbevetőleg itt emiitjük meg anélkül, hogy tul akarnánk hangsúlyozni a személyiség szerepét: egy-egy iskola szellemi szinvonalat, az oktatás eredményességét nagymértékben befolyásolhatják az adott időszakban ott működő pedagógus(ok) emberi-szakmai kvalitásai. Az iskolatörténet kutatója ezért soha ne hagyja figyelmen kivül gyűjtőmunkája során ezeket a szempontokat. A tantestületi jegyzőkönyvek azért is fontos források, mert általában csatolták hozzájuk a felügyeleti hatóságok látogatásának tapasztalatait rögzítő iratokat, sőt gyakran előfordul, hogy szakmai előadások, viták ismertetése is szerepel azokban. A tantestületi jegyzőkönyvek a fondon belül külön sorozatot alkotnak és azokat időrendben őrzi a levéltár. A kutató, aki ilyen tipusu, elsődleges forráshoz jut, netán egy teljes, a kutatandó időhatárok között hiánytalanul meglévő sorozatot talál, gyakorlatilag be is fejezheti levéltári anyaggyűjtését. Hyen szerencse azonban igen ritkán éri a kutatót, hiszen az iskolák 1950-ig maguk tárolták irataikat, s elsősorban az iskolai anyakönyvek megőrzésére fektettek súlyt. A tantestületi jegyzőkönyvek nem képviseltek ügyviteli értéket, azokat sajnos gyakran kiselejtezték.