Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

gondot, mint "friss" problémát. Aztán felsorolta konkrét gondjait "... a tagok állandóan helyeslő közbeszőlása mellett. " - A tanítói lakások többnyire előszobával nem rendelkeznek, kéményük nyitott. - Ő évek óta nem tudja használni kemencéjét, mert nem javíttatják meg. - Gazdasági udvara nincs. - Az iskola másik tanitójának ilyen lakás sem jutott. - Orvosa nincs, mert egyik sem köt velük szerződést. - A tanulók hiányzása büntetésének bevezetése óta tehenének nem kap legelőt. - Ha valahová utazik, könyörgés után a kocsiderékban húzhatja meg magát. - Néha hónapokig krétával sem rendelkeznek. Az ő tanítói állásuk aligha tartozhatott az "irigyélt" "földesállások" vagy "plussállások" közé, s hasonló sorsa lehetett a tanitóktöbbségének. Taníthattak, élhettek tanyán, falun vagy városban. Legfeljebb más "formát" öltöttek gondjaik. Szentendrén Ivanits Lajos tanitó 1920. január hó 17-én kelt, az Esztergomi Főegyházmegyei Fegyelmi Tanácsnak irt levelében nem "akármilyen" publicisztikai tevékenységet sorolt fel : "Köztudomású lévén, hogy én ... lapokat szerkesztettem ("Nemzeti Nevelő, Szentendre és Vidéke"). ... Több. .. lap munkatársa voltam (Magyar Állam, Népoktatás stb. ). "Uj Kor" ... a lap akkoriban a város hivata85 los lapja is volt ..." Ebből alapos tévedés lenne azt a következtetést levonni, hogy Ivanits Lajos gondoktői mentes, városi tanítói állást mondhatott a magáénak. 1919. szeptember hő 2-án a szentendrei plébánián ülésezett a rom. kath. iskolaszék, Kaba Mihály plébános, iskolaszéki elnök vezetésével. Soltész István segédlelkész vezette a