Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

vonuló 32. vörös tüzérezred tényleg elásta, ezt azonban a románok egy kocsis feljelentésére mind elvitték a többi elrejtett anyaggal együtt. ... kisebb katonai cikkek felkutatása folyik, Igy állitőlag a Dunába elsüllyesztett 4 ágyura vonatkozólag mai nap tesz a váci járási 28 karhatalmi parancsnokság kutatást," Nem tudni, találtak-e ágyukat a Dunában, de az ténynek tekinthető, hogy a királyi román hadsereg kiásatta a Rátöton elrejtett 17 ágyút, mert ezért, akkor bűnvádi eljárást inditottak az ágyukat bejelentő személy ellen, Baintner Ernő ezredes ezekről a napokról szintén jelentést tett 1919, dec. 11-én : "A proletárdiktatúra megbukása után, mivel itt csak egy vörös dandár parancsnokság volt, a város visszahelyezett régi vezetősége felkért, hogy a katonai parancsnokságot vegyem át, és szervezzek egy karhatalmat. En felkerestem Horváth László volt cs. és kir. ezredest, ki itt lakott szintén és nálam rangban idősebb, és kértem, vegye ő át az állomásparancsnokságot. O azonban ezt nem vállalta azzal, hogy én itt ismerősebb vagyok a viszonyokkal, és a város vezetősége is engem óhajt, s felhivott vegyem én át a parancsnokságot. Ezt azonnal jóváhagyás végett bejelentettem a Hadügyminisztérium VI. osztályának, ahonnan a jóváhagyást telefonon azonnal megkaptam, amit aztán később kb. egy hónap múlva Írásban is megér ősitettek. A karhatalom szervezése igen nehezen ment, mert itt kevés oly megbízható egyén volt, kiket fel lehetett volna venni, s akik megbízhatók voltak még egyelőre a bizonytalan helyzet, s a nagy vörös átvonulások miatt nem mertek jelentkezni. A karhatalom magját és egyedüli meg29 bízható részét a csekély számú tiszt és kb. 50 csendőr képezte." Baintner Ernő ezredes a valóságban aug. hő 6-ra annyira felkészült az állom ás parancsnokság vezetésére, hogy az utcákra kifüggesztésre 66