Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)
I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra. („Szegedi gyülekezés” 1919. május, június és július hónapokban.)
Aug. 22. 5. tiszti szd. A. szd. par. 60 Mórahalom, Öttömös, Szeged, Karád Kisszállás, Jankovács, Fájsz, azután a Dunán át Aug. 23. 6. tiszti szd. A szd.par. 60 Lengyeltóti" A tervezet értelmében Prónay századán kivül - külön egységek52 ben - 775 tiszt kisérte Horthyt 1919. augusztusában a Dunántúlra. Ebben a felsorolásban Prónayék azért nem szerepelhettek, mert - "kivételes helyzetük" következtében - már a Peidl-kormány idején útnak indulhattak. Bizonyította ez a "menetátnézet" azt is, hogy a Szegeden összesereglett tisztek - fővezérükkel együtt - valójában gyengének érezték magukat, igy a fővezér és tisztjeinek többsége jóval a Peidl-kormány bukása után meritettek bátorságot a cselekvésre. Megvárták, amig Peidl kormánya rövid, néhány napi ténykedése alatt, megsemmisítette a Tanácsköztársaság alapvető vívmányait, erőit - s ezzel nagy biztatást adott a fehérterrorra felkészült tiszti századoknak. Az indulási terv igazolta Horthynak Ostenburg iránt érzett különleges bizalmát, mert Moravek Gyula és százada a fővezérlettel azonos napon kelhetett útra. A parancs értelmében aug. 14-én 195 tiszt indulhatott, még a további kilenc alkalommal egyetlen olyan eset sem szerepelt, amikor egyetlen nap leforgása alatt 80 főnél több tiszt hagyta volna el Szegedet. A kiadott parancs, és annak végrehajtása között keletkezhetett eltérés. Ezt igazolta, hogy pl. : Ostenburgék 1919. augusztusában meg sem kísérelték a Budapestre jutást, de nagy eltérés nem valószínű, mert Ostenburgék aug. 16-án - "menetrendszerűen"