Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra. („Szegedi gyülekezés” 1919. május, június és július hónapokban.)

Századaik - "különleges" kegyetlenségeikkel - együtt diktálhatták a fehérterror eseményeit. Árulásának elismeréseként Ostenburg élvezte Horthy teljes bizalmát. Ez tükröződött a Szegedről történő elindulás sorrendiségében is : "József királyi herceg kormányzó parancsára a Szegeden lévő tiszti alakulások a Dunántúlra kell, hogy átgyülekezzenek, hogy az ott megszervezendő magyar nemzeti haderő alakulásai részére a tiszti kereteket képezzék. Tekintettel azon körülményre, hogy a szerbek által megszállott területen valamint a románok által elfoglalt területen vonulnak át, amelynek déli határa Kalocsa-Halas-Majsa-Kistelek vonala.. . a románokkal minden fegyveres összeütközés okvetlen kerültessék... A parancsnok ügyességétől s a körülményektől fog függeni, hogy ez hogy hajtható végre. Gyalogmenetnél a kézi fegyverek rejtve elvihetők. Utazási költségek fedezésére havidij as ónként ezer korona átalány utaltatik ki utólagos elszámolás kötelezettsége nélkül. Ezen összegek az illetékes gazdasági hivatalok által 48 órával az indulás előtt kifizetendők. Az "indulási parancs" József főherceg kormányzó intézkedésére hivatkozott, ami 1919. augusztus hő első napjaiban érkezhetett Szegedre. Nem lehetett egészen "ujkeletü" a Dunántúlon szervezendő nemzeti haderő gondolata, mert Horthy nem "véletlenül" láthatott "jövőt" az összes magyar nemzeti fegyveres erők "fővezére" tisztségében. A fenti parancs mellékleteként "ütemtervet" közöltek