Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra. („Szegedi gyülekezés” 1919. május, június és július hónapokban.)

Ebben az időszakban - 1919. június, július hónapokban - Héjjaé Iván főhadnagy hasonló megbízást kapott, de ő egy "határozott" területre, a Duna-Tisza közére. Többek között ez is különbség a Prónayés a Héjjas -különítmények között. Prőnay - döntő többségükben - kb. 25 év körüli, főhadnagyi rangú tisztjei, az ország legkülönbözőbb pontjáról kerültek "törzsszázadába". Héjjas Iván Kecskemét és környékének vegyes rangfokozatú - többségükben az altiszti rangot sem elérő többnyire helybeli, polgári egyénekből szervezte különitményét. Feladatuk "formai" különbözősége következtében Prónay egységének állomáshelye többször változott. Héjjas-bandái általában rövidebb időre hagyták el "székhelyüket", de a különitmény központja - ilyen esetekben is - Kecskemét maradt. Héjjas Iván főhadnagy Kecskeméten született, 1890. január hő 19-én. Kereskedelmi akadémiai érettségit tett. 1918. november hó 10től 1919. március hó 23-ig a kecskeméti repülőkülönitménynél szolgált. 1919. március hó 23-tól már korábban röviden ismertetett "tevékenységét" végezte 1919. aug. hő 2-ig, amikor a "Héjjas-kulönit35 meny" parancsnoka lett. Takátsy Gyula szds. - a Prőnay zlj. tiszti századának parancsnoka - igy jellemezte: "Megbizhatő, komoly, lelkiismeretes. Kiváló katona, tartalékos tisztnek mintaképe, nagyon jő bajtárs. Igen erős jellem."^ Aurél bátyja egy hónappal később - április 24-én - kezdett "bujdosni", június 18-án érkezett Szegedre, majd belépett Prőnay száza37 dába. Szegeden nem Héjjas Iván a "Prőnay-katona", hanem bátyja : Héjjas Aurél fhgy. Prőnay a "naplójában" külön is megemlékezett az egész Héjjascsaládről : "Valamennyien igazán kitettek magukért az ellenforradalom 38 alatt." "Tetteiket" nem részletezte Prónay, de azt megemlitette,