Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

Jegyzetek

16. ) • U.o. Az adatokat Szabolcs Ottó közölte : "Pedagógus-üldözések Budapesten a Tanácsköztársaság bukása után." c. tanulmányában. A tanulmányban megállapitotta, hogy a hajszát a Wolf vezérkarához tartozó Zílahi-Kiss Jenó', a közoktatási ügyosztály vezetője "szorgalmazta", "...aki Wolfhoz hasonlóan a polgári forradalom alatt szélső radikálisnak vallotta magát, de a forradalom bukása mán helyettesével, Schobere Ferenccel együtt a baloldali gondolkodású tanitók réme lett." Készségesen "segito" társakra is találtak, mert 1918. szeptemberétől a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének kerületi igazoló bizottságai is "szorgalmasan'' küldték "fegyelmire" a tanítókat. Ebből aztán törvényszerűen következett, hogy a Horthy-rendszerben "népes tábora" alakult ki az állással nem rendelkező pedagógusoknak. (Szabolcs Ottó : "Pedagógusok a Magyar Tanácsköztársaságban". Magyar Pedagógia, 1969.3. sz. "Állásnélküli pedagógusok a Horthy-rendszerben" . Pedagógiai szemle, 1964.5. sz. "Pedagógus B-listázások Magyarországon az ellenforradalmi rendsztx 'éveiben (1922-1925). " Pedagógiai Szemle, 1960. 7-8. sz. ) A Pedagógiai Szemle, 1969. 3. sz.-ban közölt tanulmányában Szabolcs Ottó a Tanácsköztársaság után Budapesten fegyelmi eljárás alá vont tanárok, tanitók, óvónők számát 2000 főben állapította meg. A fegyelmik utáni "szakaszban" alaposan sújtotta még "a tanult osztályok proletárjait" a B-listázás. (Racionálás) Az első "racionálás" alkalmával-1924. június 30-ánelbocsátva 3713 fő, ebből 622 a VKM-hez tartozott, félév múlva ujabb 4327 alkalmazott vesztette el a kenyerét, s ebből 572 személy tartozott a VKM-hez. A B-listázás megelőzte a "racionalizásiár". Először 1922-ben B-listáztak, 11.126 állami alkalmazódat bocsátottak el, ebből 4377 a t'.,ztviselő, 3616 a pedagógus, s 2918 fő volt a hivatali segédszemélyzet. Közülük kb. : 8.000 főt azonnali hatállyal elküldtek. Ebből következett, hogy a "fe gye biliseknek" túlságosan sok reménye nem lehetett, ászén a "rendszer" ujabb, "törvényes" kenyérvesztési "lehetőségekről" gondoskodott a B-listázásokká!, vagy ahogyaa akkor mig nevezték : racionalizálásokkal, szanálásokkal. 17. ) Magyarországi Raibeletek Tára. Budapest, 1919. 6510-6560. o. -lg. 18. ) 19. ) U.c 1076-1077. o. A belügyminiszter 1919. évi 91.383. ezárou kör rende le te. 20. ) P.M.L.V.O. Váci Járás, Főszolgabírói iratok, 3585/1919. se a Az alagi jegyző és biró aláírásával ellátott jelentés pl.: Lip-