Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza. (1920. márciusától 1920. nyaráig.)

tort csak fel- ... Az úgynevezett különítmények még ma is nélkülözhetetlennek tartják magukat. Ezen hiedelmükben támogatva is lehetnek, mert fellépésük ezt mutatja, s ugy viselkednek, mintha rájuk az államnak lenne szüksége, s államot akarnak az államban alkotni, mit fellépésük, fenyegetéseik mutatják. ... A csendőrség nincsen utasítva, hogy a különitményekkel szemben miként viselkedjék, csak azt, amit jelenthetek, hogy a különítmények megjelenése a már nyugodni kivánó kedélyeket újból felizgatja, s igy a várt nyugalom nem állhat be. Az ébredő magyarok szervezkedéséhez nem szükséges a különítmények szereplése, a kommunisták a járásban már különben is összefogdostattak A vagyonbiztonság nem állt helyre, betöréses lopások, károsítások, lopás mindenféle neme napirenden van..."**

5 A dunavecsei járás főszol

gabirájának jelentésében szerepelt rablások, fosztogatások "abszolút többségét" ugyanazok követhették el, akik büntetlenül gyilkolhattak, mert elenyészően minimális lehetett azon személyek száma, akik bátorkodhattak visszaélni Héjjas Iván fhgy "nevével" A főszolgabíró további "aggodalmai", észrevételei sem számíthattak a közigazgatási bizottság "osztatlan" elismerésére : "Az iskoláztatás elhanyagolt, pár hónapi tanítás eredményt nem mutathatott fel. Tüzelőanyag nincs. Ha erről nem gondoskodhatunk, az iskolázta tásről ismét lemondhatunk. " A magyar királyi honvédelmi miniszter 1920. június hó 6 -án "tisztogatási hadműveletre" szánta el magát, de nem a "KecskemétSzolnok-vonal teljes szélességében és mélységében", hanem csak Kecskemét környékén. A vezérkari főnök teljes egyetértésével kiadott miniszteri intézkedés megállapította, hogy "felelőtlen elemek a magyar nemzeti hadsereg 246