Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza. (1920. márciusától 1920. nyaráig.)

ték Más szolnoki foglyokat is hoztak és az ütlegelést mindennap folytatták. 29-én és 30-án három zsidót szabadon bocsátottak. Király Bélát és Hay Gézát félig agyonverve a kastélyban hátrahagyták. ... A fennebb megnevezett három zsidó közül az egyiknél magánlátogatást tettünk, de annyira meg volt ijedve, hogy semmi egyebet nem mondott csak ezt : En semmit nem tudok ! amit azonban addig ismé88 telt, mig a házból ki nem kerültünk. " Király Béláékat nem félig, hanem "teljesen agyonverték". "Király Béla özvegye is hiába kisérletezett, végül ő is kivándorolt Csehszlovákiába. . .. Fintánénak, aki hat gyermekkel maradt támasz nélkül, már korábban kérője akadt, de nem köthette meg a házasságot, mert nem ismerték el özvegységét. Elköltözött rokonaihoz Nagyváradra. Strum Miksa Özvegye kényszerűségből kivándorolt Amerikába. . . . Hiába akad, dolgos, munkás férfi, aki megosztaná velük az élet „89 gondjait, a kivégzett férjek hivatalosa?] meg élnek. Az "Esti Kurir megirta, hogy 1925-ben nem tudták a 18 (19) szolnoki fogházból elhurcolt és Abonyban kivégzettek nevét. Az biztos, hogy ők mindannyian meghaltak - üe az is biztos, hogy rajtuk kivül hasonló sorsra jutottak az abonyi Vigyázó-kastélyban : sokan mások. Molnár Endre főhadnagy "elföldeléses temetésről" szóló áliitását eddig nem Igazolták a tények. A mártírhalált halt személyek szerencsétlenül járt hozzátartozói hiába keresték sirhantjukat. Nagy a valószínűsége annak, hogy férjeiket, hozzátartozóikat Prónay különítményei nem "elföldeléses" temetésben részesítették, hanem a részükre nem ismeretlen, 'nyomnélküli" megoldást alkalmazták. A parasztkocsik sokszori fordulót tettek meg a szolnoki cukorgyárba, ujabb foglyokért. . . Az angol munkáspárti küldöttség szintén eljutott Abonyba, de a Vigyázó-kastélyba nekik sem sikerült bejutniuk.