Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra. („Szegedi gyülekezés” 1919. május, június és július hónapokban.)

nuárjában: "Egyet azonban mégis elértünk, s ez az, hogy az egész országban, ahol egyesületünknek fiókjai voltak, bizonyos mértékig el3 lenforradalmi központok alakultak. " A MOVE és az ellenforradalom erőinek szerveződéséről némi képet adott az a levél, amiben 1919. január 31-én Gömbös felsorolta a MOVE vidéki szervezeteit, s egyben igazolta idézett kijelentésének realitását. A levelet Gömbös "A soproni 18. gyalogezred parancsnokságának" irta, abban egy - a külügyminiszternek korábban benyújtott memorandum szövegének szétküldését kérte. Ehhez közölnie kellett a már meglévő vidéki szervezeteik cimeit. A M. O.V.E. vidéki fiókjai : 1.) Békés. 2.) Cegléd. 3.) Debrecen. 4.) Eger. 5.) Esztergom. 6.) Hódmezővásárhely. 7. ) Jászberény. 8.) Kalocsa. 9.) Kiskunhalas. 10.) Kiskunfélegyháza. 11.) Kecskemét. 12.) Kolozsvár. 13.) Keszth hely. (M.41.táb. neh.tüz.ezr. ). 14.) Losonc. 15.) Makó 16.) Miskolc. 17.) Magyaróvár. 18.) Nagyvárad. 19.) Nagyszalonta. 20.) Nagykanizsa. 21.) Pápa. 22.) Pozsony. 23.) Sopron. 24.) Szentendre. 25.) Szombathely. 26. ) Szolnok. 27. ) Szekszárd. 28.) Tatatóváros. 29.) 4 Vácz. 30. ) Várpalota. 31. ) Veszprém. A MOVE 1919. január 31-én -röviddel felfüggesztése és betiltása előtt- 31 vidéki szervezettel, "fiókkal" rendelkezett, s ennek kb. harmada a Duna-Tisza által határolt területre esett. Bizonyára nem "csak a véletlen" következménye az sem, hogy a felsorolt települések jelentős részével a május elején, június közepén lejátszódott ellenforradalmi eseményeknél -majd később a fehérterror időszakában istalálkozhattunk. Jellemző az is, hogy csak Keszthelynél jelölt meg "pontosabb" cimet Gömbös - a többi esetben elégségesnek tartotta a település nevének közlését.