Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

III. A fehérterror második szakasza. (1919. november hó végétől 1920. március hó közepéig.)

- Természetesen az egész valótlanság, a tanácshatalom idején nemis voltam Törtelen. Azt sem közölték, hogy a vádat milyen tények alapján állitották össze. Tények nem voltak, mert nem is lehettek. Közölték velünk azt is, hogy addig ütnek mig meg nem halunk. .. . állitólag egy külföldi misszió érkezett. Abbahagyták a verésem."''"^ Bereczki János édesapja a Harkányi uradalomnál volt cseléd, ő is azon a birtokon kezdett dolgozni. 1904-ben utmunkás lett. 1914-ben hivták be katonának. Megjárta Galicia, Olaszország és Oroszország 17 csatatereit. 1918-ban került haza. "Szervi szivbaj" - ezt jegyezték be Sulyoknál a halál okául Abony 18 község halotti anyakönyvébe." Bakonyinál már többet elárul a bejegyzés. 364/1919.sz. alatt található. "... A halál oka : vérmérge„19 . , zés, kötőszöveti üszkösödés. Györe András halalat a Dunántúli 1. sz. huszárezred "egészségügyi főnöke" jelentette be egy fél irkalap nagyságú fehér papírlapon. "Györe András volt terroristán a hadsereg elleni erőszak miatt a rögtönitélő biróság által hozott kötél általi halálról szóló itélet f. évi (1919.) november 29-én du. 2-h-kor végrehaj„20 tátott. A halalt megállapítottam. Bereczki János tévedett, amikor Györe András esetében golyó általi kivégzést mondott Fényes Lászlónak. Ilyen nagy "kegyelemben" a Nemzeti Hadsereg "hős" vitézei nem részesítettek egy, szerintük volt "terroristát" - aki egyébként nem volt "terrorista", tengerészként szolgált a háborúban. Ő "kegyelmet" kapott : agyonverés helyett, felakasztották. Tévedett a jászkarajenői "tettek" bejelentője is, mert Abonyban nem két gyilkosság történt abban az időben, hanem több. A Magyar Nemzeti Hadsereg megérkezését követően a Pest megyei "Nyilvántartó és Illetékrendező" Parancsnokság naponta kért táv-