Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

Beniczky Ádám, Dr, Preszly Elemér, Petri Mór -vármegyei tanfelügyelő, miniszteri tanácsos-, Karácsony Endre -az Allamépitészeti Hivatal vezetője, miniszteri tanácsos-, és Gellért Ferenc dr -a pestvidéki pénzUgyigazgatőság igazgatója, miniszteri tanácsos-, akik mindannyian "garanciát'' jelentettek a megye urainak.

1

"'

6 A rendelkezésre álló adatok azt bizonyították, hogy Pest megye értelmiségének tagjai közül a pedagógusok vállaltak legtöbbet a Tanácsköztársaságért, bár fegyelmit lehetett "kapni" minden különösebb Tanácsköztársaság mellett "elkövetett" tett nélkül is. A felmentő határozatok sem biztosították a meghurcoltak állásait, hiszen 1922-ben kezdődtek a "B-listázások", amivel szemben már semmi sem védhette meg az "áldozatul kiszemelt" pedagógusokat. A megye székhelyét képező főváros polgármestere gyorsabbnak bizonyult Huszár Károly miniszternél : "... 96.114/1919. I.sz. rendelete 1919. augusztus 7-én -megelőzte az állami intézkedést- elrendelte a "proletárdiktatúra megbízásából vezető állást betöltött, vagy a kommunista mozgalmakban aktív részt vett alkalmazottakkal szemben .,, , „157 való eljárást. Az előzőekben kialakított és közölt képet hiába próbáltam összehasonlítani más megyékkel, mert: "A nem fővárosi pedagógusok fegyelmi tárgyalásainak anyaga csak szórványosan található meg, jelentős része az Országos Levéltárban az 1956. évi ellenforradalmi ese158 r menyek alatt elégett." Állapította meg Szabolcs Ottó. A terrorral szemben lényeges ellenállás ott keletkezhetett, ahol nagyobb létszámú, a terrorra valamelyest felkészült munkássággal került szembe az ellenforradalom. Ezeken a helyeken is a főjegyző', birő kezébe került vissza a hatalom. Rendelkeztek helyi karhatalommal, de a terror teljes mértékű, mélységű helyi tombolását megakadályoz-