Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

A fegyelmi eljárás alá vont oktatásügyi dolgozók jelentős része nem volt szocialista vagy kommunista. Sőt : különösebb tetteket sem hajtottak végre a proletárdiktatúra érdekében. Nem is beszélve arról, hogy közülük -ahogyan ezt láthattuk- többen igen aktiv ellenforradalmi tevékenységet is végeztek. A más területen dolgozó állami alkalmazottak ellen szintén indultak vizsgálatok, de azok a legnagyobb mértékben az oktatásügy dolgozóit sújtották. Pölöskei Ferenc a Horthy-rendszer első éveiről szóló könyvében irta : "A kormánybiztosok a vármegyei, a törvényhatósági jogú, rendezett tanácsú, városi és községi alkalmazottak és előljárősági tagok Tanácsköztársaság alatti magatartásának, hivatali felülvizsgálatára a Friedrich-kormány 1919. szeptember elején kibocsátott 4.359/1919. M.E. számú továbbá 6.612/1919. M. E. számú bizalmas rendeletei alapján öt-, illetve héttagú bizottságokat alakitottak. Akiket nem igazoltak, felmentették állásaikból s gyakran eljárást inditottak ellenük. ... Az eljárás során a tisztviselők, egyetemi és középiskolai tanárok, tanitók tömeges elbocsátására került sor."

1

^ Megyénkben azok ellen, akiket nem igazoltak, biztos, hogy eljárás indult. A kérdés csak az lehetett : fegyelmi vagy büntető eljárást inditottak-e? Az állásából történő végleges "elmozdítást" fegyelmi bizottsági vagy birói "Ítélettel" mondatták ki. Pölöskei Ferenc nem emiitette Huszár Károly miniszter aug. hő 15-én kelt körrendeletét, pedig a közoktatásban dolgozók esetében -megyénkben a legtöbb helyen- az "igazoló eljárást" már a miniszter emiitett intézkedése alapján megkezdték, s azok a személyek, akik ellen a különböző iskolai vezetőségek "javaslatokkal" éltek : automatikusan a "még nem iga-