Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

A felsorolt esetek sokasága bizonyította, hogy a Tanácsköztársasággal kapcsolatos milyen sokféle tettért, gondolatért, vagy a "tetteknek", "gondolatoknak" puszta gyanújáért az óvónők, tanitók, tanárok felfüggesztése, fegyelmi eljárása, majd büntetése következhetett be. A következő példa -bár egyetlen a maga "nemében"- jól szemléltette, mi mindent meg lehetett akkor "úszni" - felfüggesztés nélkül. Soroksárpéteri község nevével a korábbiakban már megismerkedtünk. A falucska egyik tanítója - Polyánszky Gyula - ellen a vármegyei tanfelügyelőségre az a feljelentés érkezett, hogy"... a lakása mellett lévő tanteremben a nyári szünet alatt libákat tartott..." Dr. Petri Mór tanfelügyelő kivizsgálta a "libaügyet", s gépelt, aláirt levélben tette meg jelentését a közigazgatási bizottságnak : "... fegyelmi vétség tényálladékát nem meriti ki. " Meglepő állítása alátámasztására fontos indokot kutatott fel Polyánszky Gyula tanitó védelmében : " tanítványainak sapkájáról a vörös szalagokat leparan136 csolta és helyébe a nemzeti szinü szallagok viselését rendelte el'.' A legmeglepőbb az, hogy a szigorú közigazgatási bizottság mindezt -egyetértőleg- tudomásul vette, mert az ügyet, eljárás nélkül, lezárta! Bizonyára, ugy Ítélték meg : nem olyan nagy baj az, ha a tanteremből istállót csinált a tanitó, ha egyébként jó "hazafi". 1919. végéig kb. 200-250-re tehető a már elrendelt, vagy előkészületi szakaszban álló fegyelmi ügyek száma Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. Ezeknek döntő többsége -kb. ; 200- a közoktatás területére esett. A fegyelmi Ugy "áradat" megfélemlítő hatását jól érzékelteti, ha összehasonlítjuk az alanti táblázat adataival: