Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

III. A községtörténet jelentősége

III. A KÖZSÉGTÖRTÉNET JELENTŐSÉGE Minden történeti munka, igy egy községtörténet esetében is felmerül a kérdés, hogy mi az elméleti és gyakorlati haszna, egyszóval: jelentősége. Nem célunk itt tételesen kifejteni a helytörténeti, s ezen belül a falutörténeti feldolgozások közművelődési és tudományos jelentőségét, csupán két lényeges szempontot szeretnénk kiemelni. Jeles történészünk Szabad György már 1954-ben kijelentette a Magyar Történelmi Társulat debreceni vándorgyűlésén, hogy "történetírásunk egész fejlődése szempontjából a legdöntőbb kédés a helytörténeti kutatás szempontja." A történeti folyamat ugyanis helyi jelenségeken, eseményeken keresztül valósul meg, a helyi, helyhezkötött történések képezik tulajdonképpen a történeti tényeket. Nincs tehát "országos" történet helytörténet nélkül! A szélesebb összefüggések feltárása csak a helyi sajátosságok kutatása utján lehetséges. Ezek szerint a helytörténeti kutatómunka fejlesztése, magas színvonalra emelése elsőrendű tudományos érdek. Azt jelenti-e ez, hogy kizárólag történész szakemberek foglalkozzanak a helytörténettel? Egyáltalán nem! Elég Itt utalnunk csupán arra, hogy egy nem "profi", aki a községben él már évtizedek óta és szabad idejében a helyi történelemben búvárkodik, birtokában van olyan adatoknak, amelyekre a "profi" nem ismervén mélyebbről az egyes települések konkrét viszonyait nem is gondol. Persze a szakma alapvető tudnivalóival, fogásaival az "amatőr"-nek is tisztában kell lennie, ha adatait közkinccsé kívánja tenni, hiszen a legnagyszerűbb tény is semmivé válhat dilettáns felhasználás esetén. Vázlatos útmutatónk éppen e veszély leküzdéséhez próbál némi segítséget nyújtani. Tudományos jelentőségénél nem kisebb közművelődési jelentőséggel bir a helytörténet.Ennek köszönhetően a 60-as évek elejétől kezdve