Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - e. A kapitalizmus kora forradalmak kora 1848-1944

közigazgatási iratok sem. Sajnos több község képviselőtestületének, elöljáróságának és iskolájának egyáltalán nem maradt fenn 1945 előtti anyaga, és nagy azoknak a községeknek a száma is, amelyek esetében csupán képviselőtestületi jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre, jó esetben a XIX. század végétől, rosszabb esetben csak a későbbi időszakból. Községi levéltáraink 1848-1849-re vonatkozó anyaga sajnos nagyon töredékes. Nem sokkal kedvezőbb a kép az abszolút korszakra nézve sem. 1900 előtti (zömmel töredékes) anyagot tartalmaznak az alábbi Pest megyei községek levéltárai: Acsa, Albertirsa, Áporka, Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Csömör, Dány, Dömsöd, Dunabogdány, Dunaharaszti, Dunakeszi, Ecser, Főt, Galgagyörk, Galgamácsa, Hévizgyörk, Isaszeg, Jászkarajenő, Kerepes, Kiskunlacháza, Kisoroszi, Kistarcsa, Mogyoród, Nagykovácsi, Nagymaros, Nagytárcsa, örbottyán, Páty, Pécel, Perőcsény, Péteri, Pilis, Pilisborosjenő, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pócsmegyer, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Solymár, Szentlőrinckáta, Szigetmonostor, Szigetszentmárton, Szigetujfalu, Taksony, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tárnok, Telki, Tinnye, Tök, Törökbálint, Törtei, Tura, Váckisujfalu, Vácszentlászló, Vámosmikola, Veresegyház, Verőcemaros, Visegrád, Zebegény, Zsámbék. Tájékoztatásul közöljük a községi iratanyag levéltári rendszerét. / A községi levéltárak iratanyagának rendszere A) Feudális kori iratok 1848-ig B) Kapitalizmus (abszolutizmus)