Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - e. A kapitalizmus kora forradalmak kora 1848-1944

Kormánylap 1854. (1856.) évi számai közlik, de az 1857. évi népszámlálás íontosabb adatai is hozzáférhetők a Központi Statisztikai Hivatalnál őrzött kéziratos anyagban. A későbbi népszámlálások fő eredményeit a Magyar Statisztikai Közlemények sorozatban megjelent kötetek tartalmazzák. A népszámlálások publikált adatsorai községenként megadják az összes népességet, a népesség nem és kor, valamint földbirtok-kategória szerinti megoszlását, de gyéb adatokat is közölnek. A speciális demográfiai statisztikák kézül megemlítjük A népmozgalora főbb adatai községenként 1901-1968 (Bp. 1969.) c KSH-kiadvány, amely éves részletezéssel megadja az élveszületések és halálozások számát. Sokoldalúan feltárhatjuk községünk mezőgazdasági termelésének gazdasági és társadalmi viszonyait (birtokviszonyok, művelési ágak, vetésszerkezet, állattartás, felszerelés stb.) az 1895. és az 1935. évi mezőgazdasági adatfelvételek községsoros publikációiból, amelyek több kötetben jelentek meg: az 1895. évi A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája I-V. cimen, az 1935. évi pedig a Magyar Statisztikai Közlemények Uj Sorozatában (98-112. kötet). A községek 100 kh fölötti birtokosait (a birtokolt földterület feltüntetésével) név szerint tartalmazzák a következő gazdacimtárak: Baross Károly: Magyarország földbirtokosai. Bp. 1839., A Magyar Korona Országainak gazdacimtára. Bp. 1897., Rubinek Gyula: Magyarországi gazdacimtár. Bp. 191L, Magyarország földbirtokosai és földbérlői (Gazdacimtár) az 1925. évben. Bp. 1925. Alapvető forrásaink sorában előkelő helyet foglal el Pesty Frigyes XIX. századi helynévgyüjteménye. A kéziratos anyagot az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi, a Pest megyére vonatkozó részeket a Pest Megyei Könyvtár