Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - d. A kései feudalizmus kora 1686-1848

jegyzökönyveken túl kiemelkedő jelentőségűek a felekezeti anyakönyvek, az egyházlátogatások (canonica visitatio) jegyzőkönyvei és az un. história domus-ok. A lelkészek által vezetett felekezeti anyakönyvek (születési, házassági, halálozási) megyénkben általában a XVIII. század közepéig nyúlnak vissza. A népmozgalom nélkülözhetetlen forrásai, de (a családneveken keresztül) következtethetünk belőlük pl. a nemzetiségi megoszlásra is. Az állami anyakönyvezés bevezetéséig, a XIX. század végéig a felekezeti anyakönyvezés az 1827. évi törvény alapján közhitelüek voltak. Eredeti példányaik részben az egyházközségi levéltárak, részben az egyházak központositott őrizetében vannak. A megyei levéltárakban megtalálhatók az 1828-1895 között keletkezett másodpéldányok, az Országos Levéltárban pedig mikrofilmen az összes magyarországi fennmaradt anyakönyv. A canonica visitatio-k, püspöklátogatások során készült, az egyházmegyei, illetve egyházkerületi levéltárakban őrzött egyházlátogatási jegyzőkönyvek a plébános (lelkész) személyére, az egyházközségre vonatkozó adatokon tul a község népességszámára, vallási meyoszlására, kultúrájára, életére is szolgáltatnak köztörténeti adatokat. A püspöki egyházlátogatások mellett a főesperesiek során is hasonló adatokat tartalmazó jegyzőkönyvek jöttek létre. A XVIII. század elejétől kezdve több Pest megyei községben is fennmaradtak és a helyi plébániákon, egyházközségeknél hozzáférhetők a história domusok (egyházközségi évkönyvek). A plébános (lelkész) ezekbe nemcsak az egyházközség, hanem a község életének minden jelentősebb eseményét bejegyezte. Községtörténeti kutatás során a história domus használata nélkülözhetetlen!