Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - d. A kései feudalizmus kora 1686-1848

valamint az úgynevezett 9 kérdőpontra adott válaszok. A tabellák jobbágyonként tartalmazzák a birtokállományt és a földesúrnak járó szolgáltatásokat (robot-, pénz- és terményjáradék). Szöveges részükben és a 9 pontra adott válaszokban további lényeges gazdaság- és társadalomtörténeti adatok találhatók. Az urbáriumok lelőhelye a Pest Megyei Levéltár külön gyűjteménye és a Magyar Országos Levéltárban őrzött Helytartótanácsi Levéltár úrbéri iratainak sorozata. A 9 kérdőpontra adott feleleteket községenként Wellmann Imre publikálta (

A paraszt nép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Bp. 1967.). Megjegyezzük még, hogy az Országos Levéltár folytatja közsógsoros apátokat tartalmazó, az urbáriumokon alapuló kiadványát, amelynek első kötete 1970-ben jelent meg (

Az úrbéres birtokviszonyok Mária Terézia korában, Dunántúl

). Ebben a kötetben megyénkből csak a korábban Fejér megyéhez tartozó helységek (Érd, Százhalombatta, Sóskút, Tárnok) szerepelnek. Természetesen e korban is fontosak a földesúri urbáriumok és dézsmaösszeirások, amelyek gazdag forrásanyagot képeznek pl. a váci püspöki uradalom gazdasági levéltárában (Pest Megyei Levéltár váci osztálya) vagy az Urbaria et conscriptiones sorozatban (Országos Levéltár). Az urbáriumok adatgazdagsága egyébként a XVIII. századra jelentősen megnő: a jobbágynévsor, a telki állomány és a szolgáltatások mellett sok esetben kitérnek a szántó hold-nagyságára, az állatokra, a pusztákra stb. is. A dézsmajegyzékek (tizedjegyzékek) legnagyobb értéke abban van, hogy a jobbágynépesség társadalmi rétegeződéséhez és a mezőgazdasági terméseredmények megvilágításához adatokat szolgáltatnak. E helyen ismételten felhívjuk a figyelmet a Kovacsics-féle