Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - d. A kései feudalizmus kora 1686-1848

d. A KÉSEI FEUDALIZMUS KORA 1686-1848 • E kor történetének ábrázolásánál legelső feladatunk a török alóli felszabadulás idejének, a pusztulás mértékének megállapítása, az újratelepülés és újjáépítés folyamatának feltárása. Röviden: vázoljuk a török kiűzése után kialakult helyzetet, a lehetőségeket és a feladatokat. Figyelmet kell fordítani pl. a nemzetiségek betelepedésére és betelepítésére, a katonabeszállásolás, valamint a kamarai adminisztráció következményeire, a Rákóczi-szabadságharc eseményeire. A XVIII. században kibontakozó demográfiai, társadalmi és gazdasági fejlődést, a művelődési viszonyokat egyre bővülő levéltári forrásanyagra, színvonalas országleirásokra támaszkodva vizsgálhatjuk. Nagy gondot kell fordítani az 1767-es úrbérrendezés lebonyolításának, a jobbágyság élethelyzetének, osztályharcainak bemutatására. Ne feledkezzünk meg a községi élet intézményrendszerének felvázolásáról sem. A jobbágyközség életét nagymértékben befolyásolta, hogy milyen keretek között gyakorolhatott önkormányzatot belső ügyeiben, milyen viszonyt tudott kialakítani a földesúrral. Lényeges kérdés pl. az is, hogy mikor jött létre a falu iskolája. Egyre több feldolgozás között válogathatunk. E helyen csak a Pest megye múltjából sorozat 1. kötetében 1965-ben megjelent alapvető megyetörténeti tanulmányokat emeljük ki. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban, Petróci Sándor: Pest megye ujjátelepülése 1711-1760 és Eperjessy Géza: A Pest megyei céhes ipar 1686-1872 c. feldolgozása egyaránt nélkülözhetetlen. Bőséges társadalomtörténeti adatokat és következtetéseket találunk Spira György: A Pest megyei