Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)
II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai
2. AZ EGYES TÖRTÉNETI KOROK FORRÄSAI ÉS KUTATÁSI FELADATAI A fentiekben vázolt tájékozódó munka után hozzáfoghatunk a legnehezebb feladat végrehajtásához, leendő feldolgozásunk (kiadványunk) nyersanyagának összegyűjtéséhez: a források feltárásához. Akkor járunk el helyesen, ha - a tájékozódási munka során szerzett tapasztalatokat hasznosítva - kutatási feladatainkat összességében és történeti koronként is előre tisztázzuk. Feltétlenül foglalkozzunk falunk földrajzi fekvésével, geológiai és talajviszonyaival, domborzati, vízrajzi és éghajlati adottságaival, növény- és állatföldrajzával. A helytörténeti folyamat szinterét ismerjük igy meg, amely nélkül bizonyos események, fejlődési vonalak nehezen lennének érthetők. Gondoljunk csak arra, hogy a domborzatnak, vízrajznak, talajviszoknynak stb. milyen nagy szerepe volt minden település létrejöttében, majd fejlődésének alakulásában. Más-más települési formára, gazdasági termelésre, életmódra adott lehetőséget egy hegyvidéki medence vagy völgy, egy alföldi homokterület, mocsárvilág, egy folyópart. Az általános földrajzi eligazodáshoz vegyük kézbe Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza c. (Bp. 1962) művét, a részletesebb, konkrétabb tájékozódás érdekében pedig használjuk pl. az alábbiakban ismertetendő megyemonográfiákat, országleirásokat, az Országos Levéltárban őrzött kataszteri, a Hadtörténelmi Térképtárban őrzött helyszínrajzi térképeket, és a tanácsainknál, mezőgazdasági nagyüzemeinknél is megtalálható újabb térkép- és adatfelvételeket. Mielőtt az egyes korok speciális kutatási teendőit és
