Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 1. Tájékozódás bibliográfiákban, forrásokban és módszertanban

Megyei Levéltár ilyen jegyzékei 25 kötetet tesznek ki. Miként alkalmazzuk a kutatás és feldolgozás korszerű, modern tudományos módszereit? Hogy periodizáljunk, milyen legyen az egyes történeti korok aránya? Mely kérdéskörökre fektessük a hangsúlyt az egyes korszakokban? Miként biztosíthatjuk a kapcsolódást az országos történethez? Hogyan használjuk fel a forrásokat? - Ilyen és hasonló kérdésekkel a kutató- és feldolgozómunka során lépten nyomon szembe kerülünk. Éppen ezért alapos módszertani, elméleti tájékozódásra is szükségünk van! Részben megtehetjük ezt a már kiadott helytörténeti művek tanulmányozásával, azonban az alapos eligazodáshoz feltétlenül kézbe kell vennünk a konkrét elméleti, módszertani műveket. Elsőként talán Eperjessy Kálmán: A magyar falu története c, a "Studium Könyvek" 58. köteteként 1966-ban megjelent munkáját érdemes feldolgozni. Ebből a könyvből széleskörű módszertani ismeretek birtokába juthatunk, főleg a feudalizmus korszakára vonatkozóan. Nélkülözhetetlen kézikönyvünk a Kovacsics József szerkesztette A történeti statisztika forrásai (Bp. 1957) c. kötet is, amelynek tanulmányai színvonalas áttekintést nyújtanak a magyar történelem feudáliskori statisztikai forrásairól, azok felhasználási lehetőségeiről. A kapitalista korszak falutörténetének megközelítéséhez nagy segítséget ad Erdei Ferenc alapvető feldolgozása, a Magyar falu (Bp. é.n., illetve hasonmás kiadása 1974-ben). A szerző többek között jellemzi a falutipusokat és fényt dérit gazdasági, társadalmi viszonyaik alapjaira. A helytörténetirás szinte minden kérdésével foglalkozik a Vigh Károly által 1956-ban