Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

I. A községtörténet tárgya, feladata

I. A KÖZSÉGTÖRTÉNET TÁRGYA, FELADATA A község- vagy - hagyományos megfogalmazásban - falutörténet a szakirodalomban még ma is meglehetősen sokrétűen, olykor ellentmondásosan értelmezett helytörténet része, egyik válfaja. Társdiszciplináival /város-, megye-, intézmény-, üzemtörténet stb./ egybevetve a szakemberek tekintélyes része a legideálisabb helytörténeti műfajnak tartja. Tárgyáh

oz Hanző Lajos meghatározása /H. L.: A helytörténeti kutatások időszerű kérdései. Tanulmányok a neveléstudományok köréből. Bp. 1963. 279-325. old./ szerint - egy község, falu mint szervesen összefüggő terület belső életének kérdései, életfolyamatának eseményei tartoznak, vagyis annak a történeti folyamatnak tudományos elemzése, amelynek során a vizsgált község, falu azzá lett, ami ma. Erdei Ferenc klasszikus meghatározása szerint a falu mint település tájhoz kötött kisebb tömörülés, amely egyúttal gazdasági és társadalmi egység is. Mindez azt jelenti, hogy egy községben a legszélesebb értelemben vett gazdasági és társadalmi viszonyok léteztek a múltban és léteznek a jelenben, amelyek szoros kölcsönhatásban álltak és állnak egymással, ugyanakkor a községnek volt és van szűkebb és tágabb környezete is, amely közvetlenül és közvetve számtalan módon hatott és hat rá. Amennyiben tehát a község időben teljes történetét, vagy akár csak egy bizonyos korszakbeli történetét kívánjuk bemutatni, akkor tájbeli szerepével, gazdasági és társadalmi viszonyaival, az országos történelemmel való kapcsolatával egyaránt foglalkoznunk kell, mégpedig dialektikus módon, a hatások, kölcsönhatások messzemenő figyelembevételével. Egyoldalú, s következésképp alapjaiban hibás az a