Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

II. A pecsétek pecséttani vizsgálata - A pecsétnyomók készítői

leg ugyanabban a kézben készült. A falvak, majd a városok számára igy nem maradt más XVII. században, mint helyben, esetleg Felső-Magyarországon kielégíteni a pecsétnyomó szükségletet. Az ügyesebb fegyver , (ebből tul sok nem dolgozhatott a vizsgált területen!) patkolóés szegkovács mesterekre hárult tehát a pecsétkészités feladata. Szerszám és patkoló kovácsok jelenléte a XVI-XVII. században Pest megye területén szinte minden lakott településen 57 bizonyítható. Ezek között a kovácsok között voltak cigányok is. A szinte mesterség szerinti törzsekbe szervezett cigányközösségek életével nem kívánunk foglalkozni. Csak egyetlen példát emiitünk, amelyik éles fényt vet a cigány kovácsoknak XVII. századi társadalmi helyzetére, akik közül ekkor már néhányan magánpecsétet is használtak. Dániel, a szendrői várhoz tartozó cigányok vajdáinak a vajdája (mint sahin sah) 1659. aug. 29-i dátummal oklevelet állit ki, amelyben Dániel vajda-vajda, Lázár György és ifj. Lázár vajdák 40 forint kezességet vállalnak Horvát János vajdáért, aki halálos bűnbe esett, de Hatvány András szendrői főkapitány megkegyelmezett neki, avval a feltétellel, hogy ő és "utódai örökös jobbágyai és kovácsai lesznek. A kezességvállaló cigányok pecsétjei az iraton láthatók. Tápiószele 1777-es pecsétjéről ugy tudják, hogy azt ci59 gány véste, mert "durva". Tápióság esetében "1840. évig illy, czigány által faragott pecsétje volt a községnek, 1840 évben az eredetiről megujittatott. . . Csak megemlítjük Aszód egyik pecsétjét, (Aszód 1.) naiv primitívsége mindenkép pen falusi kovács kezére vall. A Buda felszabadítása utáni időből feltűnik egy pecsét-köi