Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)
II. A pecsétek pecséttani vizsgálata - A pecsét-szimbólumok vizsgálata
cimer található-e, a gyanú eloszlatására az alispán Wesselényi Ferencnek hét eredeti, pecsétes iratát mutatta be a közgyűlésnek, amelyik ezek után a megye-cimer megtartása mellett don47 tött. A szolgabirák közpecsétként használt magánpecsétjeinek szimbolikájával nem foglalkozunk, mert az a nemesi cimerszimbólum történet körébe tartozik. PPS m.városi és községi pecsétjei szimbólumainak feltárásához az államhatalmi jelvények és vonatkozások, általános szimbólumok, vallásos jelképek és utalások, világi épitmények, tulajdonjegyek, paraszti gazdálkodás jelképei, nemesi és parasztvármegyei harci jelvények, fegyverek vizsgálata vezethet el. Áll amhatalmi jelvények elsősorban a középkori eredetű városok pecsétjein találhatók, annak kifejezőjeként, hogy a városokat, a polgárságot a feudalizmusban elsősorban az állam, azaz az uralkodó támogatta. Már bizonyitottuk, hogy Börzsöny egykori bányaváros pecsétjein Zsigmond király alakja fedezhető fel (Börzsöny 1-2. ). Ráckeve cimerpecsétjén az Árpád-ház vágásos cimere tűnik fel, bár tudjuk, hogy a Pest megyei város kiváltságait Zsigmondtól kezdve királyok sora erősitette meg és bővitette ki, de vajon az aldunai Keve város kiváltságai nem származtak-e Árpád-házi királyoktól? Talán T a hitótfalu az egyetlen község Pest m. területén, amelynek pecsétjein magyar államhatalmi, illetve dinasztikus jelvények szerepelnek, mégpedig Réső Ensel Sándor szerint, jobb oldalt a lebegő, magyar Anjou-cimer, bal oldalt Zsigmond király brandenburgi sasos cimere. Kérdés, hogyan került rá, mint ahogy az is kérdés, hogy Tahitótfalu pecsétjén miért szerepel ©tiuda városkapuja, Tótfaluban ugyanis a pecsétjén ábrá48 zolt városkapu-épitmény sohasem állhatott fenn.
