Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

II. A pecsétek pecséttani vizsgálata - A pecsétek hierarchiája, funkcionális elkülönülése

gatásilag közvetlenül a nemesi megye második szintjéhez, a járási szinthez sorolható be elkülönült funkcióval, bár a korabeli közfelfogás szerint erejük, érvényük, hitelességük nem lehetett egyenértékű a szolgabirák nemesi magánpecsétjeivel. Ez nyilván osztály-hovatartozásukból következett. Az 1848-49-es szabadságharc után a császári és királyi megyehatóság a főszolgabírói tisztség megteremtésével megnövelte a hivatali szinteket, egyidejűleg létrehozott néhány megyei hivatalt, a házgondnoki hivatalt, illetve már régen létező egyik intézményének, a levéltárnak 1851-ben elkészült az első közpecsétje. Az 18 61 után következő időszak a megye hivatalait csak tovább szaporította, létrejött a telekkönyvi és a kiadó hivatal, megalakult a tankerületi iskolatanács stb. , amelyeknek pecsétjei tovább gazdagították a pecséthierarchiai és funkcionális elkülönülést. A városok pecséthasználatában korábban jelent meg a pecsétek alá-fölé rendelése, mint a megyénél. Vác németváros a XV-XVII. sz. fordulóján nagyobb és kisebb pecsétet használt, sajnos funkcionális elkülönülésük területeit nem ismerjük, de nyilvánvaló hogy a nagyobb pecsét, amelyik feltételezhetően korábbi és kezdetben egyedüli volt, a kisebb pecsét elkészíttetése után ünnepélyes pecsétté vált (Vác 2-3. ). Aszód, Püspökvác, Káptalanvác, Szentendre, Cegléd, Nagykőrös XVIII. századi pecsétjei között már hagyományos a nagy- és kispecsét használata a bírák kezén, ez alól egyedül Ráckeve a kivétel, amelyik továbbra is 1520-ban készült ezüst pecsétnyomóját alkalmazza. A városi közigazgatás hivatalai általában a XIX. század-