Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876 - I. A pecsétek története - A városok pecsétjeinek története

jein vannak, a király ekkor megerősítette, illetve ujraadomá15 nyozta a bányákat az érsekségnek. Ugy véljük, hogy ez a történeti akció volt az indítéka, hogy Zsigmond király alakja került Börzsöny oppidum pecsétjére. A XVII. sz. végén Zsigmond alakja liliomos jogarral jelenik meg Börzsöny pecsétjén, hasonló ábrázolásokat ismerünk a Thuróczi-krónika brünni, 1488. márc. 20-i kiadásából, igaz ebben liliomos jogarral ábrázolták I. Lajost, Mária királynőt, II. (Kis) Károlyt, Zsigmondot, Albertet, I. Ulászlót, V. Lász1 6 lót és Mátyás királyt. Történeti és művészettörténet érvek alapján tehát ugy véljük, hogy Börzsöny pecsétjén Zsigmond király látható és hogy Börzsöny első pecsétje legkésőbb a XV. sz. második felében keletkezett. Börzsöny XVIII. századi pecsétjein Szent Adalbert alakja jelenik meg, kifejezve azt, hogy továbbra is az esztergomi Szent Adalbert érsekség birtoka (Börzsöny 3-4. ). Nagymaros, Visegrád ellenében a Dunán, királyi falu a 1 7 XIII. sz. végén, kiváltságait irásba foglalja Károly Róbert, 18 ekkortól oppidumként szerepel. Sajnos XIV-XV. századi pecsétjeit nem ismerjük, de feltételezhetően voltak a királyi egyik központ közvetlen közelében. Az 1543-as, 1576-os, 1582es, 1599-es évszámot viselő pecsétjein Szent Márton lovas alakja néha páncélt visel, illetve mögötte páncélos gyalogos katonák tűnnek fel, jellegzetesen XV. századi viseletben, ezeknek a pecséteknek az elődjei a XV. században keletkeztek (Nagymaros 1-4.). Az Alduna menti Keve és néhány szomszéd falu áttelepülése a török hatalom fokozódó nyomása elől 1437-ben uj várost hoz létre Pest-Pilis megye területén, Kévét, a későbbi Rácke-