Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876 - I. A pecsétek története - A megyehatóság pecsétjeinek története

mányzata alatt továbbra is négy magánpecsét került Pest-PilisSolt megye kiadmányaira, mivel az alispánnak többnyire saját 2 járása volt. Csongrád megye 1641-ben Pest-Pilis-Solt megyével egyesült, miután saját területén a török hóditás következtében nem működhetett, az 1642. évi 108. tc. ugyan Heves megyéhez csatolta, mégis a rövid időszak alatt PPS megye hivatali gyakorlatában meghonosodott az öt pecsét a megyei kiadmányokon egé3 szen a megye-pecsét elnyeréséig, illetve használatba vételéig. A közhitelű megye-pecsét nem spontán módon keletkezett a magyar pecséttörténetben, mint a városi és községi pecsét. Somogy megye szerzett ilyet elsőként, 1498-ban ugyanis II. Ulászlótól cimert kapott, és a király megengedte, hogy azt pecsétjére vésettesse és authenticus pecsétként használhassa. Lehetséges, hogy Hunyad megye pecsétje korábbi, mivel köriratában az 1490-es évszám látható, de keletkezésének történetére 4 jelenleg nincsenek adataink. PPS megye pecsétjének hiánya hosszú ideig tartott és sajátos helyzetével magyarázható, II. Ulászló I. decretuma 1492. évi 100. tc.-je szerint "Szintén valamiképpen eddig Pest és Pilis megyéknek, amennyiben Buda mellett vannak, főispánjaik nem voltak, ugy ezután is főispánjaik ne legyenek. " Ugyancsak II. Ulászló II. decretuma 1495. évi 20. tc.-je Pest-Pilis megye szolgabiráinak, bizonyos esetekben olyan jogositványokat ad, mint az ispánoknak. A mindenkori nádor azonban már a Mohács előtti időszakban a megye örökös főispánja lett. I. Ferdinánd 1550. évi 62. tc.-je megengedte a megyéknek, hogy saját cimeres pecsétet használjanak, elsőként Hont megye folyamodott és kapott cimert és pecsétet már 1550-ben.