Böőr László (szerk.): Útmutató a Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya irataihoz - Pest Megyei Levéltári Füzetek 3. (Budapest, 1981)

5. Cegléd város levéltára

5. CEGLÉD VÁROS LEVÉLTÁRA

Ceglédet 1290-ben említik az oklevelek először. 1368-tól váltakozva oppidumnak és possessio-nák nevezték, majd 1444-től 1872-ig következetesen mezővárosként szerepel. 1872-1929 között rendezett tanácsú, 1929-1950 között megyei város volt a közigazgatási jogállása, 1950-1954 között közigazgatásilag a Ceglédi járás alá tartozott, 1954-től járási jogú város.

A város 1368-ig királyi, majd királynői birtok, 1368-1782 között az ÓDudai klarissza rend birtoka. A török hódoltság korában mint kincstári /hász/ birtok, a Duna-Tisza-közi nevezetes "Három város” egyike. 1782-ben II. József feloszlatta a klarissza rendet, és a Vallásalap lett a város földesura 1848-ig, de a jobbágyfelszabadítás után is a Vallásalap volt a legnagyobb földbirtokos Cegléden .

5.1. KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK IRATAI

5.1.1. FEUDÁLIS KOR 1697-1848

V. Cegléd Mezőváros Tanácsának ir. 1697-1848

1 /6,39 fm/ /-1885/

48