A Pest Megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai - Pest Megyei Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1969)
IV. SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK IRATAI - 4. Krizsán László: A gödöllői járási mérnökbiztos iratai
A Gödöllő Járási Mérnökbiztosság működése változatlan hivatali személyzettel és feladattal 1919. augusztus 21-ig követhető. 2. A gödöllői járási mérnökbiztosi hivatal szervezete, A gödöllői járási mérnökbiztost közvetlen felettese, Pest megye műszaki főmegbizottja, a Műszaki Hivatal vezetője nevezte ki. A járási mérnökbiztos minden állami, törvényhatósági vagy társadalmi tulajdont érintő műszaki kérdésben a Vármegyei Műszaki Hivatal utasitásai alapján járt el, mig a járási tulajdont érintő műszaki kérdésekben a Járási Direktórium felügyelete alá tartozott. A gödöllői járási mérnökbiztosi hivatal három mérnöki szakreferenciára oszlott: 2a/ Az általános műszaki fejlesztési ügyeket az egész járásra kiterjedő hatáskörrel Hetyei Gyula mérnökbiztos és Rozsnyai Nándor, valamint Pál Gyula műszaki segédbiztosok intézték. b/ A vizépités előadója - ugyancsak a járás egész területére kiterjedő hatáskörrel - Szilágyi Imre mérnök volt. c/ Az útépítést három körzeti mérnök irányitotta. Valkó központtal Lefkovics Árpád Dány, Vácszentlászló és Zsámbok községek területén; Gödöllő központtal Somló Dezső mérnök Isaszeg, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr és Szada községek területén; Kerepes központtal Dittler Ferenc mérnök Kis- és Nagytarcsa, Mogyoród, Csömör, Cinkota, Mátyásföld és Rákosszentmihály községek területén. A Gödöllői Járási Mérnökbiztosság szervezeti felépitése (mérnökbiztos, műszaki segédbiztosok, körzeti mérnökök) a Tanácsköztársaság egész időszakában változatlan maradt, csupán a beosztott mérnökök állományában történt személyi változás. 3. A gödöllői járási mérnökbiztos hatásköre. A járási mérnök biztos felderitette a mezőgazdasági termelés biztositása érdekében elsőrendűen fontos műszaki munkákat, megállapította ezek sorrendjét és a Vármegyei Műszaki Hivatal jóváhagyása után, gondoskodott kivitelezésükről. A mérnökbiztos hatásköre kiterjedt valamennyi mérnöki szakágra, az ut-, hid-, viz-, gazdasági vasut-, magas- és mélyépitésre, valamint a földmérésre, a járás egész területén. A járás tulajdonában lévő objektumokkal kapcsolatos műszaki munkákról - mint a Járási Direktórium műszaki tanácsadója - a megyei Műszaki Hivatal közbeiktatása nélkül, a Járási Direktóriummal egyetértésben dönthetett.
