A Pest Megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai - Pest Megyei Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1969)

I.MEGYEI KÖZPONTI SZERVEK IRATAI - 1. Krizsán László: A Pest – Pilis – Solt - Kiskun Vármegyei Direktórium iratai

Tószegi Mihály (abonyi küldött, választott tag) Urban Pál (ceglédi küldött, választott tag) Az Ideiglenes Direktórium a "belügyi népbiztos megyei megbizottjának" ügyintézését folytatta, és a március 3l-e után keletkezett iratai szervesen illeszkednek a március 24. és 31. között keletkezett népbiztosi iratokhoz. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Ideiglenes Direktóriumának legfontosabb feladata volt a községi, járási és megyei munkástanácsok megválasztásának előkészítése, szervezése és lebonyolítása. E tevékenység szinte egészében kimerítette az Ideiglenes Direktórium működését. Az április első felében, a tanácstörvényben rögzített előírások szerint megalakult községi, járási és városi tanácsok küldöttei 1919. április 26-án a megyeházán saját kebelükből megválasztották Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Munkás- Katona- és Földmüvestanácsát. 8. A megyei tanács taglétszáma 303 fő volt. 9. d/ A Vármegyei Munkástanács által megválasztott Intézőbizottság a választás napján - több tagjának távolléte miatt - nem lépett hivatalba, hanem egy háromtagú bizottságot, a második Ideiglenes Direktóriumot bízta meg az ügyek teljhatalmú, de ideiglenes vitelével, ennek elnöke Joanovics Sándor volt, tagjai: László Arnold és Urbán Pál. A második Ideiglenes Direktórium Agorasztó Tivadar alispánt és Solnay Kornélt, az árvaszék helyettes elnökét állásaiktól felfüggesztette. 11. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Munkás- Katona- és Földmüvestanácsának Intézőbizottsága április 29-i alakuló ülésén a második Ideiglenes Direktóriumtól átvette a tanács által reá ruházott jogkört. Az Intézőbizottság hivatalbalépésével lezárult az átmeneti szakasz a megye igazgatásában. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Munkás- Katona- és Földmüvestanácsának viszonylag késői megalakulása nem egyedi, hanem a megyei tanácsok alakulási időpontjának országos méretekben megfelelő volt. A tanácsrendszer szervezeti sajátosságai, a népképviseletet biztositó küldöttek alulról felfelé történő lépcsőzetes delegálása és a választással kapcsolatos adminisztratív feladatok a megyei tanács korábbi alakulásának lehetőségét kizárták. A megyei tanács működésében különös jelentőséget nyert az intézőbizottság, illetve az ennek tagjaiból választott szűkebb vezetőség, a direktórium. A Munkástanács háromszáz tagot meghaladó testülete,